Az én kis világom....
Elmerült a saját kis világában,nem találja világát,stb.Sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket,de mekkora az ,,én kis világom'',ha az egész,teljes világ egy szoba??
Igen,jól olvastad,egy szoba.Nem,nem viccelek.Szóval csukd be a csodálkozó kis szádat és olvass tovább mai könyvünkről A Szoba-ról ami a kimondhatatlan vezetéknevű Emma Donoghue még ma is élő,kortárs,ír írónő tollából származik.
A könyvben a főszereplő,az ötéves Jack nézőpontjából ismerjük meg a történetet,és neki bizony a világ azt a 12 négyzetmétert jelenti ami A Szoba.Ezt ismeri,ez van,ez a világ és nincs más.Amit A Tv mutat az kitaláció,az nem létezik A Szobán kívül nincs más.Itt van Az Asztal,A Szőnyeg,stb.és még egy csomó nagybetűs tárgy amikből általában csak egy van,egyediek és egyszeriek.Itt él Jack és Anya.A nem mindennapi élethelyzet és történet ebből az alaphelyzetből indul,és mindent Jack szemével látunk,neki mi a természetes,a megszokott,mi a furcsa(ami talán nekünk megszokott az Jacknak miért furcsa és vica-versa...);vele növünk fel,kicsit talán újra is gondolunk egészen mindennapi dolgokat,ha figyelünk.A majd' négyszáz oldalas regényben nagyszerű személyiségfejlődést tár elénk az írónő,a legapróbb finomságokra és gondolatokra ügyelve.Rendkivül mélyrehatóan és ügyesen formázza meg Jacket,és a könyv másik főszereplőjét(vagy igazán fontos szereplőjét)Anyát.Nehéz spoilerek nélkül beszélni a műről,de igyekszem.Szóval Anyáról csak annyit mondok,hogy míg Jack egy lassú,de biztos és jól megfigyelhető szellemi fejlődésen megy keresztül adddig megismerjük az Anya lelkét,szemilyéségét akié viszont le van rombolva,de a történetközbeni információmorzsákból,elnagyzolt de mégis finom ecsetvonásokból,előáll a kép;miért lett ilyen a személyisége...és hogyan fejlődik tovább a mélypontról...vagy hogy egyáltalán továbbfejlődik-e,és van-e igazán mélypontja?Egy nagyszerű karakterközpontú mű ez ami lehet hogy külső szemmel drámainak tűnik,viszont talán pont ez a lényege,mint a könyvből is kiderül,hogy nem szükséges a dráma,mert nem az esemény,hanem a személy az esemény mögött a lényeg.Szóval a könyv egy realisztikus ámbár első ránézésre groteszk alaphelyzetet fest le,semmi fantasztikus nincs benne.Ezért is nevezhető thrillernek,mert néha bizony elrettent;elkap az a szorongató érzés;hogy hálát adsz az isteneidnek,amiért nem Te vagy ott,illetve nem Te vagy Jack(bár Te is lehetnél;ami mellesleg szerintem egy nagyon mesteri húzás,hogy egy populáris,ismert nevet kapott a főszereplő,mert így tényleg akárki lehetne a helyében ami azért néha félelmetes.)De ugyanakkor egy darabka életrajz...(hhm talán ez a jó szó)is mert minden történés lehetséges benne,és a karakterek is valóságosak a műben.Szóval lássatok Neki ha egy kis egészséges szorongásra vagy egy új és érdekes világlátásra megismerésére vágytok.Mindkettőben garantáltan részetek lesz.
