Multikultúra VS Ember(i)ség

X:X+1

 Legalább is remélem,hogy így van.Mai könyvünk a címben említett témát boncolgatja,meséli el.Lássuk tehát a Ready Player One c. könyvet ami Ernest Cline fejéből pattant ki.

Ha maradunk a rokoni kapcsolatoknál akkor a sci-fi mondhatjuk,hogy a fantasy kistestvére(már csak abból kiindulva,hogy az emberek hamarabb meséltek egymásnak hegyesfülü,csúcsossapkás manókról mint időutazó hőlégballonokról).

Ez a könyv is ebben a műfajban mozog egy apró kis csavarral,ami a mű alaphangulatát adja,nem kevés sikerrel.Szóval nézzük:
A sztori szerint 2044-et írunk és mivel a valóság sivár ezért mindenki egy bizonyos játékba menekült amit egy ember tervezett.Elrejtett benne egy Húsvéti Tojást(Easter Egg)amit ha egy játékos megszerez övé az egész játék meg a nem kevés lé amit örököse nem lévén,szintén a nyertesre hagy.És itt jön képbe  kritikám/véleményem címe.Ugyanis ,mint más helyeken azt írják,hogy a könyv egy multi-és popkulturális gyűjtemény (ami egyébként részben igaz is)egyben egy hatalmas multi-és popkulturális fikahegy(elnéézést a szóért,de ez a legkifejezőbb)Ugyanis a csavar ott van,hogy a a játékot tervező figura egy 1980as évekbeli kocka(nerd) aki saját korában a közösség által és saját személyisége miatt kirekesztett volt(röviden:antiszoc),de a popkultúrába mélyen beleásta magát kezdve a videójátékoktól a zenéken és sorozatokon át a könyvekig.És ezeknek  a dolgoknak a beható ismerete szükséges ahhoz is hogy valaki 2044-ben valaki a nagy lére szert tegyen.Remélem érzitek az iróniát.Egy ember akit kamaszkorában utál a világ(najó kivétel pár ember)halála után több évvel(!) az orránál fogva vezeti az egész világot,a kamaszkorának pop-és multikulturális erdejében/idejében.

Számomra nevetséges (ami egyébként nem csak a könyvben,hanem napjainkban is egyre jobban megfigyelhető),hogy mennyire könnyen lehet befolyásolni hatalmas tömegeket úgy,hogy önként és dalolva tesznek/vesznek/szeretnek dolgokat.Félelmetes.

Ne értsetek félre,jó dolog a rajongás,de egy bizonyos mértékig.Úgy értem a fennt említett műben annyira beszippantja a nyeremény utáni hajsza az embereket,hogy kevés emberi kapcsolatukat is feladják,illetve gyiklkolni is hajlandóak(!) a busás haszon és az elismerés reményében.Szerintem ez ijesztő....

De mondjuk nem lövök le nagy poént,ha elmondom,hogy a végén az emberség és az egyéniség győzedelmeskedik.Ettől függetlenül a könyv mind az 512 oldala izgalmas és élvezhető;ráadásul(ami fontos)elgondolkodtató.Mondják,hogy kockáknak meg '80as évekbeli veteránoknak és rajongóknak ajánlott,de szerintem olvashatja mindenki 16-100 év között,mert nem árt ha ismerjük egy picit az akkori popkultúrát.

A karakterek szerethetők és abszolút emberiek,a sztori pedig(ahogy fennt is írtam)elgondolkodtató és rendben van.Úgy gondolom megéri a pénzét,és a fennt említett csavarok miatt többszörolvasós.

U.i.:Bocsi a késésért,nemsokára megint írok,és megpróbálok pontos lenni.:)